Negyven felett sokan felteszik a kérdést coaching üléseken és baráti beszélgetéseken egyaránt: Te hányszor használtad az érettségi óta a Pitagorasz-tételt? Hányszor deriváltál és hány több ismeretlenes egyenletet kellett megoldanod? Bevallom nem emlékszem rá, de aligha lenne szükségem mindkét kezemre, hogy összeszámoljam.
Tanulási technikákról mesélek a cikkben.
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)
Az én koromban már…
40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte barátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…
Később már felesleges megkérdezni, hogy „honnan tudod, ha ki sem próbáltad?”, csak egy lemondó legyintés lesz a válasz. Pedig még nálunk sem példa nélküli, hogy valaki 40, 50 felett kezd új karriert, alapít vállalkozást, fog valami merőben újba, másba, mint amit addig csinált, még ha erről a hazai médiában csak keveset olvashatnak is az érdeklődők, jóval kevesebbet, mint a 40 felett újra szerelmes, házasodó, váló celebritásokról.
Eddig is voltak példák arra, milyen új dologba kezdeni
Az 1990-es rendszerváltoztatás idején hányan taposták már a 40-es, 50-es éveiket? Sokuk anyagi-társadalmi helyzete később sem változott. Sokan a gazdasági átalakulás vesztesei lettek. Ám nem kevesen voltak azonban, akik sikeres vállalkozókká váltak, meggazdagodtak. És a döntő többségük nem korábbi pártfunkcionáriusi, a vállalatát magának spontán privatizáló vezetői vagy bűnözői előélettel lett sikeres vállalkozó, ahogy azt a közvélekedés közülük sokakról tartja.
Más kérdés, hogy különböző megfontolásokból kerüli a nyilvánosságot azok, akik a rendszerváltozást követően lettek sikeresek és gazdagok, emiatt a legtöbbjük karrierjét csak a szóbeszédből, találgatásokból, feltételezésekből ismerheti a közvélemény.
Márpedig a közönség éhezik, éhezne az ő sikertörténeteikre. Talán sokkal inkább mint a kereskedelmi tévék magamutogató celebritásaira. Mert az övékével ellentétben – tisztelet a kevés kivételnek – a sikeres vállalkozók történetei inspirálóak és tanulságosak. Segítenek nem elkövetni azokat a hibákat, amiket ők elkövettek.
Eddig is voltak példák arra, milyen új dologba kezdeni
Rám a legnagyobb hatással talán Sanders ezredes története volt, akit szinte mindenki ismer Magyarországon is, még azok is, akiknek most fogalmuk sincs, hogy ki volt ő!
Harland David Sanders még 1890-ben született az Egyesült Államokban, egy Indiana állambéli farmon. Hatéves volt, amikor apja meghalt, attól kezdve vigyázott a testvéreire. Ő is főzött rájuk. Hét éves korától kísérletezett saját készítésű receptekkel. Közben volt biztosítási ügynök, vasutas, tűzoltó, napszámos, villamosvezető és benzinkutas, sőt egy ideig katona is.
Mind közül a leghíresebb saját fejlesztésű receptje volt, amelyet 1940-ben készített el, 50 évesen. Azonban 1009 alkalommal nemet mondtak rá a gyorséttermi láncok. Egyik sem látott fantáziát abban, hogy nagy tételben gyártsa és kínálja a titkos receptje alapján készült csirkét.
A Kentucky Fried Chicken 1952-ben kezdte el meghódítani Amerikát, majd a világot. Az akkor már 62 éves Harland David Sanders új vállalkozást indított és személyesen kereste fel országszerte az éttermeket, hogy meggyőzze őket: az ő csirkéjére igenis van kereslet.
Kitartását siker koronázta. Amikor 1980-ban elhunyt, a cég értéke már félmilliárd dollár körül mozgott és Colonel Sanders volt az USA második legismertebb arca.
És nem ő az egyetlen világhírű arc, aki 40 felett kezdett új karriert építeni. Stan Lee – az ő nevét is jóval kevesebben ismerik, mint hőseiét – 40 éves kora előtt irodai asszisztensként dolgozott és az írással is próbálkozott. Jól megélt ezekből, de nem tartozott a sikeres írók közé. A negyedik X-be lépve azonban megalkotta első képregényét, a Fantasztikus négyest, majd jött a pókember,az X-man, és a világhír.
Hollywood ünnepelt sztárjainak egyike, Samuel L. Jackson is elmúlt már 40, amikor berobbant a színészvilág élvonalába. Gyerekkorában úgy gondolta, építésznek tanul. Fiatalon részt vett az akkori polgárjogi mozgalmakban, és egy nyilvános beszédével akkora sikert aratott, hogy végül a színészetet választotta. 43 éves volt, amikor a Dzsungelláz című film áttörést hozott karrierjében. Azóta a thrillerek és akciófilmek egyik ikonikus alakjává vált.
Vera Wang, aki már 23 évesen a Vogue magazin szerkesztője volt, talán soha nem vált volna a világ egyik legismertebb esküvői ruhatervezőjévé, ha 1989-ben, amikor házasságot kötött Arthur Beckerrel, talált volna neki tetsző esküvői ruhát. De nem talált, ezért tervezett magának. Akkor már 40 éves volt. Később olyan hírességek is az általa tervezett ruhákban kötöttek házasságot, mint mint Mariah Carey, Jennifer Lopez, Sharon Stone, Thaiam, Uma Thurman. De világsztárok állnak sorba egyedi tervezésű báli ruháiért is.
De, hogy ne csak világhírű külföldiek példái álljanak itt: évekre visszamenőleg az egyik legelgondolkodtatóbb történet ebben a műfajban egy nem világ- és még csak nem is országos hírű férfié. Ficzere Ferencé, aki vendéglátóipari szakközép-, majd főiskolát végzett. Dolgozott rendezvényszervezőként, majd felsővezető lett egy multinál. Közben elvégezte a jogot és politológusi diplomát is szerzett, közben mentőzött, majd 38 évesen elhatározta: orvos lesz.
Sokan próbálták lebeszélni az orvosi pályáról. „A te korodban már később orvosi karrierbe kezdeni”. Volt azonban egy orvos, aki azt mondta neki: Ha meg se próbálod, soha nem fog kiderülni, hogy késő vagy sem”. És Ficzere Ferenc annak ellenére sem adta fel, hogy három diplomája ellenére kémiából és biológiából nem volt érettségije, ezért azokból utólag le kellett érettségiznie. Hiába: a formai követelmények mindenek előtt.
45 évesen kezdte meg orvosi pályáját.
Ha ismer olyanokat, akik 40 felett váltottak karriert és a történetük inspiráló lehet mások számára is, kérem írja meg az info@feketegyattila.hu címre.
További cikkek:
Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna
„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik
„Már nem fog úgy az agyam, mint régen…!” Több, 40+ korosztályhoz tartozó ügyfelem indokolta így, hogy miért nem tanul valami könnyen elsajátítható szakmát. Mások az idő vagy a pénz hiányára panaszkodtak, má-sok a családi kötelezettségeikre. Megint mások az egész napi robot végére annyi kimerülnek, hogy még a kedvenc tévésorozatukra sem képesek figyelni, pedig azoknak a története nem túl bonyolult.
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)
Az én koromban már…
Az én koromban már…
40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte ba-rátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…
Neked menne újat elkezdeni?
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)
– Új szakmát tanulni az én koromban? Megőrültél?
Egy régi barátom förmedt rám így beszélgetés közben, amikor rákérdeztem: Ha annyira tele van a hócipője a munkahelyével, az egész szakmával is, miért nem fog valami másba. Azt mondta, máshoz nem ért. Jelenlegi szakmájában még képes lépést tartani a korral, de új szakmát ő már nem tanul. Az ő korában már abból kell főzni, ami van. Nincs idő új szakmát tanulni, új karriert építeni.
Valóban késő valami újba kezdeni?
Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?
Legalább egyszer élete során mindenki átélte már azt az érzést, hogy pontosan tudta, adott helyzetben mit kellene tennie, de valahogy mégsem sikerült. Maga sem értette miért, kétségei támadtak: „Vajon képes vagyok én erre?” „Biztos, hogy így kell ezt csinálni?”
Hogyan segít a coach elérni a céljainkat?
Miért csak minden tizedik embernek sikerül betartania az újévi fogadalmát?
Száz emberből legfeljebb 10 tart ki az új évi fogadalma mellett néhány hónapnál hosszabb ideig. Vagy még annyian sem.
Vajon miért van ez és mit tehetünk ellene?
