Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Az én koromban már…

40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte barátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…

Később már felesleges megkérdezni, hogy „honnan tudod, ha ki sem próbáltad?”, csak egy lemondó legyintés lesz a válasz. Pedig még nálunk sem példa nélküli, hogy valaki 40, 50 felett kezd új karriert, alapít vállalkozást, fog valami merőben újba, másba, mint amit addig csinált, még ha erről a hazai médiában csak keveset olvashatnak is az érdeklődők, jóval kevesebbet, mint a 40 felett újra szerelmes, házasodó, váló celebritásokról.

Eddig is voltak példák arra, milyen új dologba kezdeni

Az 1990-es rendszerváltoztatás idején hányan taposták már a 40-es, 50-es éveiket? Sokuk anyagi-társadalmi helyzete később sem változott. Sokan a gazdasági átalakulás vesztesei lettek. Ám nem kevesen voltak azonban, akik sikeres vállalkozókká váltak, meggazdagodtak. És a döntő többségük nem korábbi pártfunkcionáriusi, a vállalatát magának spontán privatizáló vezetői vagy bűnözői előélettel lett sikeres vállalkozó, ahogy azt a közvélekedés közülük sokakról tartja.

Más kérdés, hogy különböző megfontolásokból kerüli a nyilvánosságot azok, akik a rendszerváltozást követően lettek sikeresek és gazdagok, emiatt a legtöbbjük karrierjét csak a szóbeszédből, találgatásokból, feltételezésekből ismerheti a közvélemény.

Márpedig a közönség éhezik, éhezne az ő sikertörténeteikre. Talán sokkal inkább mint a kereskedelmi tévék magamutogató celebritásaira. Mert az övékével ellentétben – tisztelet a kevés kivételnek – a sikeres vállalkozók történetei inspirálóak és tanulságosak. Segítenek nem elkövetni azokat a hibákat, amiket ők elkövettek.

Eddig is voltak példák arra, milyen új dologba kezdeni

Rám a legnagyobb hatással talán Sanders ezredes története volt, akit szinte mindenki ismer Magyarországon is, még azok is, akiknek most fogalmuk sincs, hogy ki volt ő!

Harland David Sanders még 1890-ben született az Egyesült Államokban, egy Indiana állambéli farmon. Hatéves volt, amikor apja meghalt, attól kezdve vigyázott a testvéreire. Ő is főzött rájuk. Hét éves korától kísérletezett saját készítésű receptekkel. Közben volt biztosítási ügynök, vasutas, tűzoltó, napszámos, villamosvezető és benzinkutas, sőt egy ideig katona is.

kfc logo

Mind közül a leghíresebb saját fejlesztésű receptje volt, amelyet 1940-ben készített el, 50 évesen. Azonban 1009 alkalommal nemet mondtak rá a gyorséttermi láncok. Egyik sem látott fantáziát abban, hogy nagy tételben gyártsa és kínálja a titkos receptje alapján készült csirkét.

A Kentucky Fried Chicken 1952-ben kezdte el meghódítani Amerikát, majd a világot. Az akkor már 62 éves Harland David Sanders új vállalkozást indított és személyesen kereste fel országszerte az éttermeket, hogy meggyőzze őket: az ő csirkéjére igenis van kereslet.

Kitartását siker koronázta. Amikor 1980-ban elhunyt, a cég értéke már félmilliárd dollár körül mozgott és Colonel Sanders volt az USA második legismertebb arca.

És nem ő az egyetlen világhírű arc, aki 40 felett kezdett új karriert építeni. Stan Lee – az ő nevét is jóval kevesebben ismerik, mint hőseiét – 40 éves kora előtt irodai asszisztensként dolgozott és az írással is próbálkozott. Jól megélt ezekből, de nem tartozott a sikeres írók közé. A negyedik X-be lépve azonban megalkotta első képregényét, a Fantasztikus négyest, majd jött a pókember,az X-man, és a világhír.

Hollywood ünnepelt sztárjainak egyike, Samuel L. Jackson is elmúlt már 40, amikor berobbant a színészvilág élvonalába. Gyerekkorában úgy gondolta, építésznek tanul. Fiatalon részt vett az akkori polgárjogi mozgalmakban, és egy nyilvános beszédével akkora sikert aratott, hogy végül a színészetet választotta. 43 éves volt, amikor a Dzsungelláz című film áttörést hozott karrierjében. Azóta a thrillerek és akciófilmek egyik ikonikus alakjává vált.

Vera Wang, aki már 23 évesen a Vogue magazin szerkesztője volt, talán soha nem vált volna a világ egyik legismertebb esküvői ruhatervezőjévé, ha 1989-ben, amikor házasságot kötött Arthur Beckerrel, talált volna neki tetsző esküvői ruhát. De nem talált, ezért tervezett magának. Akkor már 40 éves volt. Később olyan hírességek is az általa tervezett ruhákban kötöttek házasságot, mint mint Mariah Carey, Jennifer Lopez, Sharon Stone, Thaiam, Uma Thurman. De világsztárok állnak sorba egyedi tervezésű báli ruháiért is.

Orvossá válni 40 fölött

De, hogy ne csak világhírű külföldiek példái álljanak itt: évekre visszamenőleg az egyik legelgondolkodtatóbb történet ebben a műfajban egy nem világ- és még csak nem is országos hírű férfié. Ficzere Ferencé, aki vendéglátóipari szakközép-, majd főiskolát végzett. Dolgozott rendezvényszervezőként, majd felsővezető lett egy multinál. Közben elvégezte a jogot és politológusi diplomát is szerzett, közben mentőzött, majd 38 évesen elhatározta: orvos lesz.

Sokan próbálták lebeszélni az orvosi pályáról. „A te korodban már később orvosi karrierbe kezdeni”. Volt azonban egy orvos, aki azt mondta neki: Ha meg se próbálod, soha nem fog kiderülni, hogy késő vagy sem”. És Ficzere Ferenc annak ellenére sem adta fel, hogy három diplomája ellenére kémiából és biológiából nem volt érettségije, ezért azokból utólag le kellett érettségiznie. Hiába: a formai követelmények mindenek előtt.

45 évesen kezdte meg orvosi pályáját.

Ha ismer olyanokat, akik 40 felett váltottak karriert és a történetük inspiráló lehet mások számára is, kérem írja meg az info@feketegyattila.hu címre.

További cikkek:

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Negyven felett sokan felteszik a kérdést coaching üléseken és baráti beszélgetéseken egyaránt: Te hányszor használtad az érettségi óta a Pitagorasz-tételt? Hányszor deriváltál és hány több ismeretlenes egyenletet kellett megoldanod? Bevallom nem emlékszem rá, de aligha lenne szükségem mindkét kezemre, hogy összeszámoljam.
Tanulási technikákról mesélek a cikkben.

bővebben
„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Már nem fog úgy az agyam, mint régen…!” Több, 40+ korosztályhoz tartozó ügyfelem indokolta így, hogy miért nem tanul valami könnyen elsajátítható szakmát. Mások az idő vagy a pénz hiányára panaszkodtak, má-sok a családi kötelezettségeikre. Megint mások az egész napi robot végére annyi kimerülnek, hogy még a kedvenc tévésorozatukra sem képesek figyelni, pedig azoknak a története nem túl bonyolult.

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Az én koromban már…
Az én koromban már…
40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte ba-rátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…

Neked menne újat elkezdeni?

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

– Új szakmát tanulni az én koromban? Megőrültél?
Egy régi barátom förmedt rám így beszélgetés közben, amikor rákérdeztem: Ha annyira tele van a hócipője a munkahelyével, az egész szakmával is, miért nem fog valami másba. Azt mondta, máshoz nem ért. Jelenlegi szakmájában még képes lépést tartani a korral, de új szakmát ő már nem tanul. Az ő korában már abból kell főzni, ami van. Nincs idő új szakmát tanulni, új karriert építeni.

Valóban késő valami újba kezdeni?

bővebben
Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Legalább egyszer élete során mindenki átélte már azt az érzést, hogy pontosan tudta, adott helyzetben mit kellene tennie, de valahogy mégsem sikerült. Maga sem értette miért, kétségei támadtak: „Vajon képes vagyok én erre?” „Biztos, hogy így kell ezt csinálni?”

Hogyan segít a coach elérni a céljainkat?

bővebben

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

– Új szakmát tanulni az én koromban? Megőrültél?

Egy régi barátom förmedt rám így beszélgetés közben, amikor rákérdeztem: Ha annyira tele van a hócipője a munkahelyével, az egész szakmával is, miért nem fog valami másba. Azt mondta, máshoz nem ért. Jelenlegi szakmájában még képes lépést tartani a korral, de új szakmát ő már nem tanul. Az ő korában már abból kell főzni, ami van. Nincs idő új szakmát tanulni, új karriert építeni.

– Pontosan mikor is fogsz meghalni? – szakítottam félbe a sokféleképpen megfogalmazott, „az én koromban már nem lehet…” kezdetű monológját.

Lefagyott a kérdéstől. Még azt is csak harmadik nekifutásra tudta kimondani, hogy nem készül meghalni, köszöni szépen, jó egészségnek örvend, csak a munkájával és a jelenlegi munkahelyével van tele a puttonya. Végül bevallotta, fél váltani.

Miért félünk valami újba kezdeni?

időskori munkaváltás

Félelme az újrakezdéstől nem alaptalan. Magyarországon 40 felett már annak is rohamosan csökken az esélye, hogy a cégek illetékesei elolvassák az állásajánlatukra jelentkező önéletrajzot. Egy fejvadász elmondta, a legtöbb vállalatnál a kukában landolnak azok a CV-k, amelyeken 1985 előtti születési évszám olvasható.

Pedig a legtöbbnél munkaerőhiányra panaszkodnak, a 40, pláne az 50 felettieket azonban még állásinterjúkra sem hívják be. „Hosszútávra keresünk embereket”, mondják. Ez azonban valójában csak kifogás.

Ma már egyáltalán nem divat egy cégnél ledolgozni egy életet. És ez nemcsak a „mai fiatalokra igaz”. Minél piacképesebb szakmát művel valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy 3-5 éven belül munkahelyet vált. Jobb fizetésért, munkakörülményekért, előmenetelért, vagy csak hogy a kapcsolatrendszere ne szűküljön be.

Már csak azért sem vehető komolyan az az érvelés, miszerint azért nem vesznek fel valahol 50+-os munkavállalókat, mert ők hosszútávra terveznek. Ennél hihetőbb, hogy az életkor alapú diszkriminációnak pénzügyi oka van: a fiatalabbak olcsóbbak. Bár a munkaerőpiac ismerői szerint ez sem igaz. Ráadásul a 20-as, 30-as korosztályban jóval nagyobb a hajlandóság a külföldi munkavállalásra, mint a 40-es 50-esekben.

Ma már talán csak a betanított munkák végezhetők el ugyanazzal és ugyanannyi tudással, mint húsz-harminc éve, de már azok közül sem mind. A legtöbb tudás 2-5 év alatt elavul, azaz a ma munkahelyet váltó 40-esek, 50-esek öt év múlva ugyanúgy továbbképzésre szorulnak, mint a náluk fiatalabb dolgozók.

Fejvadászok elmondása szerint a 40, de főleg az 50+ korosztály már inkább a kapcsolatrendszerére alapozva keres új állást magának. A tapasztalataikat próbálják eladni. Nem is igen van más választása, ha a HR-esek a legtöbb cégnél zsigerből a kukában landoltatják az önéletrajzaikat.

Mintha nem egy elöregedő társadalomban élnénk! Mintha bármelyik cég bármelyik szakmában rövid idő alatt tudna fiatal, jól képzett, olcsó munkaerőt találni. Csakhogy ez nincs így. Ráadásul a fiatalok mind nagyobb arányban képzelik el külföldön a jövőjüket. Mégsem igen hallani idősebbeknek szóló felzárkóztató és vagy mentorprogramokról! A vállalatok, vállalkozások nemigen foglalkoznak a 40 felettiekkel.

Mit tehetnek akkor ők, a mai 40+, 50+ korosztályok tagjai, ha az „újba kezdeni” témáján gondolkodnak?

A legjobb, ha már akkor felkészülnek a munkahely, vagy akár a hivatásváltásra, amikor még stabilnak érzik a pozíciójukat a vállalaton belül. Ha figyelik az iparági, munkaerőpiaci trendeket, és azokat szem előtt tartva folyamatosan tanulnak, elkezdenek tanulni. Akkor is, ha a cég nem ösztönzi és nem is támogatja őket.

(Hamarosan folytatjuk)

További cikkek:

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Negyven felett sokan felteszik a kérdést coaching üléseken és baráti beszélgetéseken egyaránt: Te hányszor használtad az érettségi óta a Pitagorasz-tételt? Hányszor deriváltál és hány több ismeretlenes egyenletet kellett megoldanod? Bevallom nem emlékszem rá, de aligha lenne szükségem mindkét kezemre, hogy összeszámoljam.
Tanulási technikákról mesélek a cikkben.

bővebben
„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Már nem fog úgy az agyam, mint régen…!” Több, 40+ korosztályhoz tartozó ügyfelem indokolta így, hogy miért nem tanul valami könnyen elsajátítható szakmát. Mások az idő vagy a pénz hiányára panaszkodtak, má-sok a családi kötelezettségeikre. Megint mások az egész napi robot végére annyi kimerülnek, hogy még a kedvenc tévésorozatukra sem képesek figyelni, pedig azoknak a története nem túl bonyolult.

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Az én koromban már…
Az én koromban már…
40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte ba-rátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…

Neked menne újat elkezdeni?

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

– Új szakmát tanulni az én koromban? Megőrültél?
Egy régi barátom förmedt rám így beszélgetés közben, amikor rákérdeztem: Ha annyira tele van a hócipője a munkahelyével, az egész szakmával is, miért nem fog valami másba. Azt mondta, máshoz nem ért. Jelenlegi szakmájában még képes lépést tartani a korral, de új szakmát ő már nem tanul. Az ő korában már abból kell főzni, ami van. Nincs idő új szakmát tanulni, új karriert építeni.

Valóban késő valami újba kezdeni?

bővebben
Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Legalább egyszer élete során mindenki átélte már azt az érzést, hogy pontosan tudta, adott helyzetben mit kellene tennie, de valahogy mégsem sikerült. Maga sem értette miért, kétségei támadtak: „Vajon képes vagyok én erre?” „Biztos, hogy így kell ezt csinálni?”

Hogyan segít a coach elérni a céljainkat?

bővebben