Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Negyven felett sokan felteszik a kérdést coaching üléseken és baráti beszélgetéseken egyaránt: Te hányszor használtad az érettségi óta a Pitagorasz-tételt? Hányszor deriváltál és hány több ismeretlenes egyenletet kellett megoldanod? Bevallom nem emlékszem rá, de aligha lenne szükségem mindkét kezemre, hogy összeszámoljam.

Nem áll szándékomban az oktatást kritizálni. Nem is célom. Részben, mert nem értek hozzá, részben, mert nem tudom annak idején mit miért kellett tanulnunk. Szeretném remélni azonban, hogy ma már megtanítják a gyerekeket az általános iskolában arra, amire minket nem: Tanulni!

Tanuljunk tanulni! – tanulási technikák

Ismereteket elsajátítatni, tan- és szakkönyveket feldolgozni, kinyerni belőlük a lehető legtöbb információt, úgy, hogy azokat azonnal hasznosíthassák a tanulmányaikban, később a munkájukban.

A tanulás képessége, a különböző tanulási technikák ismerete nélkül hiábavaló élethosszig tartó tanulásról beszélni. Aki nem tanul meg önállóan tanulni, élete végéig kiszolgáltatott lesz a munkaerőpiac és a munkáltatók kénye-kedvének, és behozhatatlan hátránnyal indul a jól fizető munkahelyekért folyó versenyben.

Korábban írtam arról, hogy 40 felett sokan felteszik a kérdést: Az én koromban tanulni? És sorolják a kifogásokat, az elfoglaltságaikat, amik miatt amúgy se tudnának leülni tanulni, ráadásul ma már nem úgy fog az agyuk sem, mint régen.

Ez a legnagyobb átverés, amivel nemcsak a 40 felettiek szédítik – a leginkább önmagukat. „Én már nem vagyok képes erre, meg arra”, mondják, miközben napok alatt tanulják meg kezelni a legújabb okostelefonokat, okos eszközöket, az autójuk navigációját, a gyereknek vásárolt xboxot és mindent, amit valamiért fontosnak tartanak. Az is egyfajta tanulás.

e-learning

Azonban, amikor a tanulás kerül szóba, a legtöbbeknek az iskolai éveik jutnak az eszükbe. Az, ahogy ott és akkor kellett tanulniuk. Azonban felnőttkorban már elég ismerete van az embernek ahhoz, hogy szelektáljon, különösen, ha a tudásért és nem csak a vizsga kedvéért tanul. (Bár a legtöbb felnőttképzés is vizsgával zárul, a tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a tesztek és bemutatók tényleg azt mérik, hogy a vizsgázó érti-e és képes lesz-e alkalmazni a tanultakat, nem azt, hogy bemagolt-e mindent, ami a tanárai szerint fontos.)

Jó hír, hogy ma már az interneten a „tanulási technikák”, „tanulási módszerek” „felnőtteknek” kulcsszavakra több tucat oldalt dob fel a Google, amelyek anyagaiból megtanulhatók a hatékony felnőttkori tanulás fogásai. Megjegyzem, nemcsak a felnőttek számára lehet hasznosak a rajtuk elérhető tudás.

Ezeket az oldalakat dobta fel a Google arra a három szóra, hogy „tanulási” „technikák” „felnőtteknek”. Vannak köztük csali oldalak, amelyeket azért tettek közzé, hogy az érdeklődőket vásárlásra csábítsák az oldal készítőjénél. De szép számmal találni már-már tankönyvi igényességű oldalakat is, amelyek úgynevezett instant tudást adnak: Minimális magyarázattal közlik, hogy mit hogyan kell csinálnia és nem merülnek el sem a részletekben, sem abban, hogy mi miért van úgy.

Ma már számtalan tanulási, tanítási technika verseng a tanulni vágyók (kényszerülők) figyelméért. Érdemes többet végignézni, kipróbálni, és alkalmasint azt választani, ami a tanulónak a legjobb. A felnőttképzésben a tanár már nem írja elő, hogy hogyan tanuljanak a „diákok”. Mindenki úgy dolgozza fel az anyagot, ahogy jónak tartja. A lényeg, hogy a képzés végén tudja, amit kell. És ne csak a tesztkérdésekre adandó helyes válaszokat, hanem legyen képes a gyakorlatban alkalmazni is a megszerzett új ismereteket.

Ha szívesen olvasna még több érdekes és hasznos tartalmakat a coaching, a munka világáról, a felnőttképzésről, az önfejlesztésről  és a karrierváltásról, iratkozzon fel hírlevelemre az oldal alján!

További cikkek:

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Negyven felett sokan felteszik a kérdést coaching üléseken és baráti beszélgetéseken egyaránt: Te hányszor használtad az érettségi óta a Pitagorasz-tételt? Hányszor deriváltál és hány több ismeretlenes egyenletet kellett megoldanod? Bevallom nem emlékszem rá, de aligha lenne szükségem mindkét kezemre, hogy összeszámoljam.
Tanulási technikákról mesélek a cikkben.

bővebben
„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Már nem fog úgy az agyam, mint régen…!” Több, 40+ korosztályhoz tartozó ügyfelem indokolta így, hogy miért nem tanul valami könnyen elsajátítható szakmát. Mások az idő vagy a pénz hiányára panaszkodtak, má-sok a családi kötelezettségeikre. Megint mások az egész napi robot végére annyi kimerülnek, hogy még a kedvenc tévésorozatukra sem képesek figyelni, pedig azoknak a története nem túl bonyolult.

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Az én koromban már…
Az én koromban már…
40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte ba-rátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…

Neked menne újat elkezdeni?

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

– Új szakmát tanulni az én koromban? Megőrültél?
Egy régi barátom förmedt rám így beszélgetés közben, amikor rákérdeztem: Ha annyira tele van a hócipője a munkahelyével, az egész szakmával is, miért nem fog valami másba. Azt mondta, máshoz nem ért. Jelenlegi szakmájában még képes lépést tartani a korral, de új szakmát ő már nem tanul. Az ő korában már abból kell főzni, ami van. Nincs idő új szakmát tanulni, új karriert építeni.

Valóban késő valami újba kezdeni?

bővebben
Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Legalább egyszer élete során mindenki átélte már azt az érzést, hogy pontosan tudta, adott helyzetben mit kellene tennie, de valahogy mégsem sikerült. Maga sem értette miért, kétségei támadtak: „Vajon képes vagyok én erre?” „Biztos, hogy így kell ezt csinálni?”

Hogyan segít a coach elérni a céljainkat?

bővebben

„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

– avagy lehet-e felnőtt korban is tanulni?

„Már nem fog úgy az agyam, mint régen…!” Több, 40+ korosztályhoz tartozó ügyfelem indokolta így, hogy miért nem tanul valami könnyen elsajátítható szakmát. Mások az idő vagy a pénz hiányára panaszkodtak, mások a családi kötelezettségeikre. Megint mások az egész napi robot végére annyi kimerülnek, hogy még a kedvenc tévésorozatukra sem képesek figyelni, pedig azoknak a története nem túl bonyolult.

Coachként hamar megtapasztaltam, csak veszíthetek, ha beszállok az ilyen „Miért nem? Hát igen, de…! játszmába. Akárhány kérdést teszek is fel, hogy „Miért nem?”, mindig lesz rá egy „Hát igen, de” típusú válasz. Annak ellenére, hogy a felnőttkori, avagy az élethosszig tartó tanulás 30-40 éve talán még elhatározás kérdése volt, az utóbbi 10-20 évben és persze napjainkban sem az már. Nem kívánságműsor, hogy akarja-e valaki tovább képezni magát a szakmájában, vagy meglett családapa/családanyaként visszaül az iskolapadba, esetleg otthon, a számítógépen tanul új szakmát.

Ma már a technológia és a jogszabályok változásai miatt átlagosan ötévente szinte minden tudás elavul részben vagy teljes egészében. Olykor egész szakmák szűnnek meg ennyi idő alatt. Nemigen van olyan hivatás, amelynek a művelőinek ne kellene folyamatosan tanulniuk, továbbképezni magukat. Más kérdés, hogy ki mikor döbben rá erre. És ha már rádöbbent, kifogásokat keres vagy belevág?

Munka, gyereknevelés, otthoni teendők mellett nincs időm tanulni!

Ez talán a leggyakoribb felnőttkori kifogás. De vajon igaz? Az emberek többsége a legfontosabb egy-két teendőjére fókuszál, jellemzően azokra, amiket adott időben kell elvégezni. Időben be kell érni a munkahelyre és ott többé-kevésbé fix időt kell eltölteni. Előtte és utána iskolába, tanfolyamra, szakkörre, edzésre kell vinni a gyereket és meg kell ejteni a napi bevásárlást is.

időrabló semmittevés

De mivel töltik az időt ezek után? Sokaknál ezek után már inkább csak a tévé és/vagy az internet tölti ki az időt a pizsamaosztásig. Amikor coaching üléseken ügyfeleimmel áttekintjük a napi teendőiket és a ténylegesen azokra fordított időt, olykor több órás lyukakat találunk. Semmittevéssel töltött órákat. És ez esetben a semmittevés még csak nem is céltalan internetezést, vicces videók nézését vagy hasonlókat jelent. Többnyire az ügyfeleim sem voltak képesek rekonstruálni, hogy abban a félórában, órában mit csinálhattak.

Pedig ezek a holtidők sok mindenre felhasználhatók, ha azonosítják őket és előre beterveznek a helyükre valami hasznos dolgot. Egyik ügyfelem például a gyerekeivel együtt tanul. A srácainak minden nap kötelező otthon legalább egy-két órát tanulniuk, és olyankor tanul ő is.

Azt mondta, ezzel két legyet ütött egy csapásra. Gyermekei egyetlen tanéve alatt sikerült három OKJ-s szakmát szereznie, munka mellett. Másrészt a srácok sem ágálhatnak a tanulás ellen, ha már az apa is tanul. Az már csak hab volt a tortán, hogy közben sok apró tanulási trükköt lesett el a gyerekeitől, azok pedig – eleinte nyilvánvalóan a bosszantása szándékával, később azonban mindinkább őszinte kíváncsisággal – kérdezgették őt, hogy mi miért van úgy. Sok mindent akkor értett és tanult meg igazán, amikor elmagyarázta a gyerekeinek.

Új időgazdálkodásának köszönhetően nemcsak szakmákat tanult, és nemcsak a gyerekei lettek jobb tanulók. Kiderült, hogy sok házkörüli muszáj feladatra fele annyi idő is elég, mint amennyit korábban fordított rá.

Nem fog már az én agyam úgy, mint fiatal koromban!

Egy másik közkeletű hárító kifogás, az „Öreg kutya nem tanul már új kunsztokat” kifogástárból. (Megjegyzem, kutyakiképző ismerősem szerint a kutyák idős korukban is gyorsan tanulnak, kifejezetten szeretnek tanulni.)

Biztosan lesz néhány fejfájós napja annak, aki sok évi kihagyás után vesz újra tankönyvet a kezébe. Idővel azonban tapasztalni fogja, hogy az agya nagyon is fog még. Nem ugyanolyan könnyen és gyorsan, mint régen, hanem másképpen. Néhány hét rendszeres tanulás is elég ahhoz, hogy valaki visszanyerje az elveszettnek hitt tanulási képességét, idősebb korban is. Érdemes az interneten garmadával kínált ingyenes vagy olcsó tanfolyamokon tréningezni előzőleg. Fontos azonban, hogy olyasmibe vágjon bele a felnőtt, amit tényleg érdekli.

Alig van olyan tudás, aminek ne lenne ingyenesen hozzáférhető verziója az interneten. Olykor annyi tudás is pont elég, ami az ingyenes anyagokban található. Ha mégsem, akkor kell továbblépni. Pár ezer forintostól a több százezresig számtalan féle-fajta tananyag elérhető már a világhálón. Minősített képzőhelyek is kínálnak online vagy e-learning tanfolyamokat államilag elismert felnőttképzés keretében is.

Nem értek én ezekhez a digitális cuccokhoz!

A legmókásabb kifogás talán, amit a tárgyban valaha hallottam. Aki be tudja állítani a tévéjét, aki internetezik, facebookozik a mobilján és fizet is vele, annak az e-learning tananyag kezelése sem okozhat gondot. Legfeljebb az, hogy mit tanuljon, amiből később kiegészítő jövedelemre vagy új állásra tehet szert, esetleg vállalkozásba kezdhet.

időskori tanulás

Pár éve hatalmas botrány volt kialakulóban, amikor elrendelték, hogy a kamionsofőröknek is táblagépeken kell vizsgázniuk. „Öregek ők már ehhez”, „nem az ő kezüknek valók az érzékeny kütyük”, mondogatták a tiltakozók. Amikor egy tucatnyi kamionossal próbavizsgát tettek, kiderült:  Mind használ a kocsijában két-három táblagépet, jóval kisebbeket azoknál, amelyeken vizsgázniuk kellett.

A hagyományos vizsgával ellentétben a táblagép jelezte, ha egy nehezebbnek ítélt kérdést a végére hagytak, így nem feledkezhettek meg róla. Nem mellesleg a táblagép könnyebben olvasható volt, mint a papír alapú, mert aki akarta felnagyíthatta a betűket. Miután kipróbálták a „nem az ő kezüknek való rendszert”, a botrány elmaradt.

Ha szívesen olvasna még több érdekes és hasznos tartalmakat a coaching, a munka világáról, a felnőttképzésről, az önfejlesztésről  és a karrierváltásról, iratkozzon fel hírlevelemre az oldal alján!

További cikkek:

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Amit az iskolában nem tanítottak meg, pedig hasznos lett volna

Negyven felett sokan felteszik a kérdést coaching üléseken és baráti beszélgetéseken egyaránt: Te hányszor használtad az érettségi óta a Pitagorasz-tételt? Hányszor deriváltál és hány több ismeretlenes egyenletet kellett megoldanod? Bevallom nem emlékszem rá, de aligha lenne szükségem mindkét kezemre, hogy összeszámoljam.
Tanulási technikákról mesélek a cikkben.

bővebben
„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Öreg kutyának már nem lehet új trükköket tanítani” – szerencséjükre ezt a mondást a kutyák nem ismerik

„Már nem fog úgy az agyam, mint régen…!” Több, 40+ korosztályhoz tartozó ügyfelem indokolta így, hogy miért nem tanul valami könnyen elsajátítható szakmát. Mások az idő vagy a pénz hiányára panaszkodtak, má-sok a családi kötelezettségeikre. Megint mások az egész napi robot végére annyi kimerülnek, hogy még a kedvenc tévésorozatukra sem képesek figyelni, pedig azoknak a története nem túl bonyolult.

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (II.)

Az én koromban már…
Az én koromban már…
40 körül és afelett alighanem mindenki találkozott már azzal, amikor őszinte kíváncsisággal megkérdezte ba-rátjától, ismerősétől, rokonától: Annyi jó ötleted van, miért nem vágsz bele valami újba…?, még a mondat befejezése előtt jött az elutasítás: – Az én koromban már ez nem megy…

Neked menne újat elkezdeni?

bővebben
Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

Sosem késő felállni és elkezdeni valami merőben újat! (I.)

– Új szakmát tanulni az én koromban? Megőrültél?
Egy régi barátom förmedt rám így beszélgetés közben, amikor rákérdeztem: Ha annyira tele van a hócipője a munkahelyével, az egész szakmával is, miért nem fog valami másba. Azt mondta, máshoz nem ért. Jelenlegi szakmájában még képes lépést tartani a korral, de új szakmát ő már nem tanul. Az ő korában már abból kell főzni, ami van. Nincs idő új szakmát tanulni, új karriert építeni.

Valóban késő valami újba kezdeni?

bővebben
Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Hogyan segíthet a coach abban, hogy „legyen több pénzem”?

Legalább egyszer élete során mindenki átélte már azt az érzést, hogy pontosan tudta, adott helyzetben mit kellene tennie, de valahogy mégsem sikerült. Maga sem értette miért, kétségei támadtak: „Vajon képes vagyok én erre?” „Biztos, hogy így kell ezt csinálni?”

Hogyan segít a coach elérni a céljainkat?

bővebben